Az elmúlt ősz aztán igazán megmutatta, hogy milyen gazdagon teremhetnek a vadon élő bogyósok. Még amúgy a botanikai élményekre nem túl fogékony családom tagjainak is feltűntek a hamvasan fénylő, kék bogyókkal telehintett ágak az országút mentén, hirtelen támadt érdeklődésüknek "Anya ezek meg milyen bokrok?" kérdéssel adva hangot. S a kökény kékje mellett, mindenütt ott virítottak a galagonya és a csipkerózsa piros termései is.
Mégis számomra valami titoktatos, megmagyarázhatatlan okból még mindig hódít a divat, hogy ha valahol kerítés készül, akkor azt azonnal egy pompázatos tujasorral koronázza meg a büszke tulajdonosa. Pedig a változatos, szép, gyorsan növekvő, ráadásul ehető megoldás mindenkitől csak egy kar- na jó meglehet, hogy néhány lábnyújtásnyira van. Miért ne lehetne a kerítés menti sövényeket a vadon olyan vidáman burjánzó, kicsattanó egészségnek örvendő bogyósokból telepíteni, amikor ráadásul a tujákat állandóan öntözni, betegségektől, fúvó széltől óvni-védeni kell.
Figyeljük csak meg az elhagyott birka legelőket, útszéleket! Milyen gyorsan veszik birtokba ezeket a területeket a bodza, a galagonya, a szeder, kökény és csipkerózsa bokrok. Az otthoni kerítésünk mellé, ha ezekből telepítünk sövényt, akkor kora tavasszal csodásan tündöklő, mégis ízléses virágdísszel, később pedig ehető termésekkel hálálják meg a bizalmunkat ezek a növények. Legkorábban az édes som sárga, majd a kökény hófehér virágaiban gyönyörködhetünk, a fagyok elmúltával aztán finom rózsaszínben fog virítani a csipkerózsa, fehérben a galagonya és a szeder. Amikor a bodza virágba borul az már annak a biztos jele, hogy a befőzési szezon megkezdődött, elő lehet venni a fazekakat és készíteni az isteni bodza szörpöt. Van még olyan a bogyós bokraink között bőséggel, amelyik nemcsak ősszel örvendeztet meg bennünket adományaival, hanem már ennél jóval korábban is. Gyűjteni lehet például a galagonya virágos hajtásvégét, megszárítva teája szívpanaszokra kitűnő, ha pedig érni kezd a szeder és a bodza vagy az édes som, indulhat a házi gasztroprojekt: a lekvár, dzsem és zselé készítés.
Aki ragaszkodik bizonyos gyümölcs méretekhez és kényelemhez, aprócska trükkökkel becsaphatja a természetet. Ha nem szeretnénk túl sok szúrós tüskét magunk körül, lehet például a szeder vad változatát a nemesített, nagyobb termésű, tüske nélküli változattal helyettesíteni vagy akár néhány piros vagy fekete ribizli bokrot is belecsempészni a sövényünkbe. A legtöbb vadon termő bogyósnak létezik ugyan nemesített változata, de én azt javaslom, hogy óvatosan bánjunk velük, mert bár a termése sokszor kisebb a vadon élőkének, de az ízük sokkal koncentráltabb, aromásabb és a növények is ellenállóbbak mint a felturbózott rokonaik:)
Szép keretet adhatnak a kertünknek mogyoró bokrok, ha erőteljesebb növekedésű, magasabb sövényre vágyunk. Először a jó szomszédi viszony védelme miatt kezdtem otthon mogyoró-sövény telepítésbe, bízva a gyors növekedésükben és abban, hogy elég hatékonyak lesznek a kerítésünknél magasabbra tévedt focilabdák felfogásában. Mára már szoborszerű ágaikkal, nyáron kerek zöld leveleikkel nem csak hatékony, de mutatós falat alkotnak végig a kerítésünk mellett.
Ismerek még egy titkos biofegyvert a homoktövist, amit szintén beültethetünk a leendő sövényünkbe. Csodás színű narancssárga bogyója, ha egyszer kiimádkoztuk a tövisek közül, rengeteg C vitamint, E-vitamint és más hasznos anyagot tartalmaz. Száríthatjuk, fagyaszthatjuk, lének, likőrnek:) is felhasználhatjuk. A telepítésnél két dologra figyeljünk oda: nem véletlenül HOMOKtövis, tehát amit szeret, az a homokos talaj és figyeljünk arra is, hogy porzós(fiú) és termős(lány) növényt is telepítsünk, különben hiába várjuk a narancssárga végeredményt.
Ha beültettük a sövényünket gyakorlatilag nincsen túl sok dolgunk vele, hiszen a sokat megélt mezőlakók jól bírják a nyári meleget, a szelet vagy a hideget. Legfeljebb ha már túlságosan is otthon érzik magukat, kell megmutatnunk nekik, hogy kis is a háznál a gazda és egy kissé visszanyesegetni a túlzott növekedésnek indult ágaikat. Időnként meg is újíthatjuk bokrainkat a bővebb termés reményében, azaz ajánlott kivágni az öregebb ágakat, teret engedve így az újabbak növekedéséhez. A bogyós sövényünk hamarosan nagyszerű lakóhelye lesz madarak seregeinek és hamarosan arra leszünk figyelmesek, hogy ezek a kis jövevények intenzíven besegítenek sövényünk növényeinek szaporításában, itt is, ott is bogyók magjait pottyantva el kedvenc tollászkodó helyeik körül:)
Ha elég bátorságot gyűjtünk egy kis kísérletezéshez, akkor kis dugványokkal lephetjük meg barátainkat és őket is rábeszélhetjük arra, hogy kiszáradó tujáikat cseréljék le egy jó kis bogyós sövényre! Érdemes!
