HTML

Városi farm

Ebben a blogban arról olvashatsz, hogy mi mindenre lehet használni egy családi ház udvarát, ha nem csak füvet szeretnél nyírni és megnézni mennyit nőttek a kerítés mellett sorba ültetett tuják:)) Kövess a facebook-on is:https://www.facebook.com/varosifarm

Friss topikok

Címkék

ágyás (1) ágyások (1) alapozás (1) alginit (1) állott vizes öntözés (1) arany (1) árokpart (1) ásás (4) áttelel (1) áttelelő (1) bab (1) balkon (1) baromfi (2) baromfi atka (1) baromfi udvar (1) bébi (1) befőzés (1) begyűjtés (1) besárgul (1) betonozás (1) bio (1) biokert (3) bio gyümölcsös (1) bio krumpli (1) bio palánta (3) bio tojás (1) bio tyúk tartás (1) bodobács (1) bodza (1) bogár (1) bogárhotel (1) bogyósok (1) bokor (3) bontott tégla (1) borgárhotel (1) cékla (2) cica (1) cickafark (1) cikória (1) cinege (1) család (1) csalán (2) csalánlé (1) csalántea (1) csávázás (2) csávázó szer (1) csemeték (1) cserebogár (1) cserép (2) csicsóka (1) csiga (1) csipkerózsa (1) diólevél (1) díszkert (1) divat (1) édeskömény (1) édes kömény (1) égetés (1) egyelés (1) ehető (1) ékszerteknős (1) élelem (1) elővetemény (1) építés (1) etetni (1) évelők (1) fagy (1) fahamu (1) faiskola (1) falevél (2) farm (1) fashion (1) fehér hajópadló (1) fekete (1) fekete gyökér (1) fekete nadálytő (1) féldeterminált (1) felfedező (1) fenntartható (1) fenntartható kert (2) földi mogyoró (1) fólia (1) fóliasátor (1) főzet (1) fűszerek (1) fűszerkocka (1) galagonya (1) galamb (1) génbank (1) gereblyézés (1) giliszta űző varádics (1) gomba (1) gömbölyű (1) gyep (1) gyógynövény (3) gyógynövény szárítás (1) gyógytea (1) gyűjtés (1) gyűjtése (1) gyümölcs (1) gyümölcsfa (1) gyümölcsfa ültetés (1) gyümölcsös (2) hajópadló festés (1) hajtás (1) hal (1) halak (1) harapás (1) haszonkert (1) házi állat (1) hegyi (1) henger (1) hideg (1) illóolaj (1) július (1) kamilla (1) kapirgál (1) kapirgálás (1) karózni (1) kártevők (1) kaszáló (3) katica (1) kerépítés (1) kerítés (1) kert (3) kertépítés (2) kertészkedés (1) kerti (2) kerti tó (1) kerti tó letakarás (1) kert építés (1) kert tervezés (2) keskenylevelű ezüstfa (1) kesztyűs kéz (1) kevesebb munka a kertben (1) kicsibe (1) kiskert (1) kökény (1) koktél (1) komplex rendszer (1) komposzt (4) komposztálás (1) komposztáló (3) konyhakert (2) konyhakert építés (1) korai borsó (2) korai vetemény (1) kora tavasz (1) kordonos (1) körömvirág (1) kotlás (1) kotlós (1) kövek (1) közösségi kert (1) közösségi konyhakert (1) krumpli (1) krumpli bogár (1) krumpli termesztés (1) kutya (1) kutya kert (1) kutyus (1) lakkozás (1) (1) lebegő (1) lestyán (1) levélmangold (1) levéltetvek (1) levendula (1) levendula szüret (1) lila krumpli (1) lisztharmat (1) lóbab (1) lótusz (1) lucullus (1) macaron (1) macska (1) madarak (1) madárbarát kert (1) madáretető (1) magasított (1) magok (1) másodvetés (3) matador (1) medvehagyma (1) méh (1) méhlegelő (1) mezei zsurló (1) mulcs (1) műtrágya (1) napraforgó (1) nincs ásás (1) növények (2) növénylerakat (1) növénytársítás (1) nyár (1) ökológiai gazdálkodás (1) ökológiai kert (1) ökológiai rendszer (3) öntözés (2) öntözés csalánlével (1) orbáncfű (1) organikus (1) orvosi somkóró (1) ősz (1) őszi dísz (1) oxigéntermelő (1) padlizsán (1) palánta (4) palántaföld (1) palánta egyelés (1) palánta nevelés (4) pálmakel (1) papagájvirág (1) paradicsom (4) parlagi tyúk (1) pasztinák (1) patak (1) patakpart (1) patvarci óriás rongyos (1) permakultúra (2) permakultúrás kert (1) pillangó (1) piros (1) potager (1) pottage (1) pöttyös krumpli (1) rebarbara (1) rendszer (2) repül (1) rét (2) retek (1) retro (1) rovarhotel (1) rovarok (1) rózsa (1) rukkola (1) saláta (4) sárgarépa termesztés (1) sarkantyúka (1) sétál (1) sétáltat (1) sólyom (1) sövény (1) spenót (3) strelitzia (1) style (1) szárítás (1) szárnyas (1) szegélyágy (1) sziámi macska (1) szigetelés (2) szintek (1) szökés (1) szubtrópusi (1) szürke (1) szürke cica (1) tájfajta (1) talajkeverék (1) talajszipolyozó (1) tanácsok (1) Tápiószele (1) táplálék hálózat (1) tarlórépa (1) tavasz (1) tavi (1) távoltartás (1) teknős (1) tippek (1) tisztító kúra (1) (2) tóépítés (1) tojás (1) tojnak (1) töklámpás (1) tollak (1) tour de france (1) tó letakarás (1) trükkök (1) tuja (1) tyúk (6) tyúkhúr (1) tyúkitató (1) tyúkok (3) tyúkok télen (1) tyúkól (4) tyúkól meszelés (1) tyúktartás (2) tyúkudvar (3) udvar (1) újrahasznosított anyagok (2) új krumpli (1) ültető tálca (1) üvegház (4) városi (1) városi farm (1) védett növény (1) vegetariánus (1) vegyszermentes (1) veréb (1) vetés (1) vihar (2) virág (1) vizes élőhely (1) vízinövény (1) vízitök (1) vízi növények (1) zöldség (2) zöldséges kert (2) zöldségkert (1) Címkefelhő

Égig érő palánták 2.: a palánta nevelés fortélyai

2014.05.09. 06:49 Horsolya

Kissé ugyan megkésve, de március végére végre valahára készen állt az üvegházam a beköltözésre. Már a tervezgetésnél eldöntöttem, hogy elsősorban palánta nevelésre fogom használni, közben kitapasztalom, hogy is működik egy üvegház, aztán majd meglátjuk a későbbieket.
A nagyoktól látott módon padokkal rendeztem be (főként használaton kívüli kerti padokkal), miután az aljára leterített geotextíliával gondosan kizártam a nem kívánt bevándorlókat (kivéve vakond urat, aki remek hepehupákat túr még ez alatt is!!) és a talajmenti szigetelés érdekében elhatároztam, hogy összezúzott faháncsot terítek le, amilyen vastagon csak lehet, mindenütt az üvegházban.

IMG_3703.jpg

A magvetéshez fontos, hogy laza, morzsalékos, jó tápanyag ellátottságú talajba vessük el a magokat. Az igazán jó minőségű zsákos palánta föld meglehetősen drága, de kisebb praktikákkal hatékonyabban kihasználhatjuk az erre szánt keretet. A zsákos föld vásárlásánál is arany szabály, hogy olvasni kell!!!! Mindegyik hátulján megtalálhatók az összetevők, és aki valóban biokertet szeretne, annak az előre bekevert műtrágyát tartalmazó földkeverékektől tartózkodnia kell! Tapasztalatom szerint a jó minőségű általános virágföld legalább annyira jó, mint a drágább palánta föld, ha saját keveréket készítünk belőle, hozzáadott kerti földből (pl. vakondtúrások összegyűjtött földje!), komposztból, tavalyi cserepekből származó földjeinkből, és ha szükséges némi homokból.
Az így elkészített földkeveréket adagoltam ki az ültető tálcákba, és miután gondosan elsimítottam, soronként elvetettem a magokat (én csávázatlan, bio magokat használok). Ha a későbbiekre nézve szeretnénk megkönnyíteni az életünket, igenis érdemes küzdeni azért, hogy bár legyen a mag bármilyen apró is, ne vessük el túl sűrűn!  Vannak ennek érdekében alkalmazható praktikák is: például, ha kéznél vannak a ráérő nagyszülők, akkor könnyen lebomló papírcsíkokra természetes keményítővel, hosszú téli órákon előre fel lehet ragasztani megfelelő távolságba a magokat. Így már csak a csíkokat kell majd földréteggel befednünk a vetésnél. A nagyon aprókat össze lehet keverni egy kis homokkal és úgy elvetni őket.

 Másik fontos tapasztalat, hogy már három nap múlva sem emlékszem, a legnagyobb odafigyelés ellenére, hogy hova mit tettem, így aztán azonnal kiírtam mindegyik tálcára, hogy mi tartózkodik benne (orvos barátnőmnek hála  ráadásul helyes kis falapockákra, alkoholos filccel).

Untitled-2_2.jpg

 

Innentől kezdve jön az izgatott figyelés időszaka, mi hogyan kel majd ki? Mennyi idő alatt? Már mióta elvetettem és még semmi??!! (Ja, hogy még csak egy hete...) És persze a folyamatos öntözés, hiszen a magvetésnek fontos az állandóan nedves talaj.
Az időközben kikelt palánták öntözéséhez én a már bevált csalánlevet használom, az üvegházba beállítottam egy nagyméretű vízgyűjtő edényt, amibe folyamatosan állott vizet tartok és időről időre csalánt áztatok bele (virágzásig lehet szedni folyamatosan) , majd ezt locsolom ki a palántákra. Az állott víz azért jobb mint a csap- vagy a hideg kútvíz, mert a hőmérséklet különbség nem sokkolja a növényt, a csalánlé pedig úgy működik mint egy természetes permetlé, erősíti a növény immunrendszerét, megvédi a betegségektől és még táplálja is. Az eredmény kétségkívül kárpótol a nem túl kellemesnek mondható illatáért.

Az én üvegházamba nem került semmiféle mesterséges fűtés vagy világítás, így a benne fejlődő növények csak néhány lépéssel előzik meg a természetet, de az eredmény így is nagyon látványos. Néhány hét, és be is zöldült az egész, kezdődött a sakkozás a hellyel, mivel a fejlődő növények egyre nagyobb területet igényelek, nem beszélve azokról, amiket szét kell ültetni, hogy jobban fejlődjenek. Mindig lenyűgöz az a vitalitás, ahogyan a törékenynek látszó kis palánták szinte pillanatok alatt eresztenek gyökeret az új helyükön és rendületlenül folytatják a növekedést.
Ha minden elővigyázatosságunk ellenére kiderül, hogy túl sűrűre sikerült a magvetés, meg kell keményíteni a szívünket és megritkítani a növényeket, a megmaradók ezt látványosan meghálálják:) 

Joggal kérdezhetjük, hogy ha előbb utóbb úgyis szét kell őket ültetni, akkor miért nem jó egyből nagyobb edénybe vetni őket?  Sajnos a növények ennél ravaszabban működnek és van egy olyan tulajdonságuk, hogy a föld feletti növekedésük előtt (alatt) szeretik a gyökérzetükkel átszőni a földet, amibe kerültek. Ha túl nagy ez a földlabda, akkor az erejük nagy része a gyökér fejlesztésére megy el, és csak jóval később kezdenek fejlődni a föld felett. Viszont a munka nemesít:;) és közben lehet beszélgetni, barátkozni a leendő paradicsom, kel, cukkini, chili és minden más egyéb palántával és azon gondolkodni, hogy mit hova ültet majd ki az ember. Ha pedig túllőtt a célon, akkor azon, hogy  hány barátját, ismerősét és egyéb üzletfelét boldogíthatja majd az általa felnevelt palántákkal:)))

paradicsom_palanta.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: öntözés üvegház palánta talajkeverék palántaföld palánta nevelés bio palánta

A bejegyzés trackback címe:

http://varosifarm.blog.hu/api/trackback/id/tr686141734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.