Ha a lelkesedésünk tavasz óta töretlen, a derekunk is megacélosodott és a nyár második felét is, egy jó kis tengerparti nyaralás helyett feltétlenül kertészkedéssel szeretnénk tölteni, akkor igazán eljött az ideje a másodvetéseknek.
Hova és mit? kérdésre nem könnyű válaszolni, vannak persze a szabályok, van a megérzés, a tapasztalat és az időjárás, ami leginkább kiszámíthatatlan.
A friss magvetésnek az a legrosszabb, ha forró és száraz július vége no meg, az augusztus eleje. Ha ilyenkor megpróbálkozunk a vetéssel, akkor mindenesetre jól öntözzük elő a talajt (kora este) és utána vessünk bele. Sokat segít, ha időszakosan árnyékos a kertünk és nem egész nap úszik a forróságban, mert ilyenkor van idejük a növényeknek is egy kicsit fellélegezni, regenerálódni. Esténként pedig továbbra is kitartóan öntözzünk (ha szerencsénk van, már korábban jól laknak a szúnyogok:)!
Ha nem vagyunk ilyen türelmetlenek, akkor az augusztus 20-i tűzijáték majdnem minden évben a fanatikusan kertészkedők örömünnepe: hirtelen kora szeptemberi lesz a hőmérséklet és csak esik és esik. Amiket ekkor még biztosan vethetünk: az egy újabb adag cékla, mangold, a spenót, a saláta félék, a retek, de akár egy kis pak choi is.
Ha volt erőnk még palántákat is nevelni júliustól, akkor a káposzta félék közül a kelbimbóra és a leveleskelre vagy fodroskelre számíthatunk még, egészen a fagyokig. Ültessük ki őket és öntözzük, ha mégis tovább tartana a nyár mint gondoltuk!
Ha a vetés után (1-2 hét/10 nap növény fajtától függően), már látszanak a sorok, mulccsal (pl. vágott fűvel vagy szalmával) takarjuk a talajt. Hogy ezúttal egy német klasszikust idézzek Tulln-ból (ahova mindenképpen látogassunk el évente legalább egyszer, csak ígérjük be a családnak, hogy utána persze Bécsben is körülnézhetünk:), amit mindenkinek érdemes megfogadnia: Der Boden mag nicht den Himmel sehen! azaz "A talaj nem szereti nézni az eget". És ez így is van. A mulcsolás egyszerűen fantasztikus dolog! Növeli a talaj-szerves anyag tartalmát (ha majd ősszel vagy tavasszal beforgatjuk) és bent tartja a nedvességet. Emellett védi a hasznos talajlakókat a kiszáradástól, ugyanakkor akadályozza a földibolhák szorgos hadseregeit, hogy a frissen kelt növénykék leveleit, azon nyomban kilyukasztgassák. A vágott fű gyorsan összeszárad, tehát vastagabban terítsük le mint ahogyan frissen gondoltuk, a szalma sokkal tartósabb, de inkább nagyobb növények köré érdemes tenni. Nehezebben bomlik le, gyakorlatilag egész nyáron kitart. Egyedül a szénával való mulcsozást kerüljük, mert az észrevétlenül televeti a kertünket olyan magokkal, amikből aztán a következő tavasszal millió kis meglepetés növény (póriasan csak gaz) nő.
A mostani meleg-csapadékos, egy-két napra akár hűvösebb idő persze arra csalogat, hogy legyünk merészebbek és vessünk bátran olyan dolgokat is, amiket előtte még soha: akár újabb adag zöldbabot, ha a saját és a rokonság fagyasztója még nem telt volna be eléggé, vagy TARLÓRÉPÁT!!! az egyik legeslegnagyobb kedvencemet. Már a neve is azt sugallja, hogy az isten is másodvetésre teremtette: hiszen a tarló az a bevetésre váró földdarab, ami aratás után keletkezik:) A zsenge tarlórépa maga a csoda! Az íze egyszerre csípős-tormás-retkes, sőt a levele is, minél zsengébben szedjük, annál jobb.
Amit én az évek alatt megfigyeltem, hogy legkésőbb július közepéig érdemes elvetni (vannak évek amikor két hullámban is vetem), mert ha tényleg nem lesz ugyebár hosszú, meleg de eléggé csapadékos a nyár és az ősz, akkor nem tud megnőni. Ha viszont minden jól megy, akkor egészen a fagyokig szedhetjük és ehetjük. Lehet savanyítani, tarlórépa levest főzni sőt tarlórépás rétest is készíteni. Ez utóbbit a káposztáshoz hasonlóan képzeljük el, én ettem belőle, egyszerűen zseniális!!!!
Akinek kisebb a kertje és hely gondjai vannak a másodvetésekhez, annak is segít mostani nedves-párás időjárás. Eljön az a pillanat, amikor már nem érdemes tovább szeretgetni az agyon lisztharmatosodott tök- cukkini és uborka bokrainkat, hanem bátran ki lehet húzkodni és a helyükre másodveteményezni.
Még egy utolsó jó tanács! A talajt ugyanúgy érdemes gondozni-szeretgetni mint tavasszal, mielőtt vetni akarunk bele. Azaz ha fellazítjuk, komposztált trágyával gazdagon megszórjuk és csak utána vetjük el a magokat, azt minden növény meg fogja hálálni.
Feladat még erre az időszakra:
- Magokat gyűjteni:évelő és egy nyári virágokról, szép érett paradicsomokból, tökfélékből és szép száraz, levegős helyre, lehetőleg papír zacskóba vagy dobozba (feliratozva!) eltenni őket, ha megszáradtak.
- Visszavágni az elvirágzott, megnyúlott évelő virágokat, virágzó bokrokat (a levágott részeket komposztálni), ugyanis bőven lesz még idejük szép új hajtásokkal megörvendeztetni bennünket októberig.