A spárga növényt még az is ismeri, aki szent meggyőződéssel állítja magáról, hogy én aztán biztosan neeeem! De igen!!! Ő az a bizonyos aszparágusz zöld, amit valamikor réges-régen egy másik világban, a nőnapi egyszál szegfű mellé drótoztak díszítésnek a gondos kis virágboltos kezecskék :))))
Ki gondolta volna akkoriban, hogy ez bizony egy zöldség és nem is akármilyen! Azok közé tartozik ráadásul, amit egyszerűen imádok!!! Jól esik az is, hogy szezonja van a szedésének, így kifejezetten várni lehet azt az időszakot az évben, amikor az ember tényleg dugig eheti magát a legkülönfélébb spárgás ételekkel. Az első szedésnél általában nem is tudom megállni és a friss zsenge hajtások nagy részét nyersen rágcsálom el mint valami húsvéti nyúl:)) Így is isteni!!!!
Nem beszélve arról, hogy ha már áprilisban elkezd teremni, buggyantott tojással is isteni húsvéti asztalra való fogás lehet.
Remélem mostan már mindenki kedvet kapott a spárga ültetéshez:)) így aztán vizsgáljuk meg rögtön az első kérdést:
Hol is legyen a helye?
A kertem spárga termesztési szempontból az országnak nem a legideálisabb helyén fekszik, mégis úgy döntöttem, hogy egy próbát megér, vágjunk bele! A spárga ugyanis a lazább homokos talajú vidékeket kedveli, így én azt a trükköt vettetem be, hogy a fellazított talajt (ami nálam jó minőségű, szerves anyagban gazdag, de kötöttebb agyagos) jelentős mennyiségű homokkal kevertem. Emellett komposztot és alginitet is adtam hozzá, közvetlenül a telepítéshez kialakított ültető árokba. A spárga sokáig egy helyben marad és évekig hozza szedhető, síp alakú hajtásait, megéri tehát a helyét a szokásosnál is aprólékosabban előkészíteni. Emellett figyeljünk még arra is, hogy fényigényes: az árnyékot és a pangó vizes talajt nem szereti. Nálam a napsütötte domboldalban ideális a helye. Általában nincs baja a szárazsággal, de a termőidőszakban, ha kevés a csapadék, érdemes öntözni.
Fehér vagy zöld?
Én zöldpárti vagyok:) Szerintem finomabb az íze és tovább marad zsenge is, könnyebb a konyhában dolgozni vele. Nem beszélve arról, hogy ha spárga időszakban nem állunk minden pillanatban lesben az ágyásunk végén és netán kidugják a fejüket a hajtások a napfényre, akkor is be tudjuk még takarítani.
Telepítés
A növény elviekben magról is vethető és nevelhető, de én nem ezzel próbálkoztam, mert hamarabb szerettem volna eredményt elérni. Az igazat megvallva a férjem volt az a hős, motoros futár, aki egy internetes hirdetésre és a kérésemre “elugrott” a megrendelt tövekért. Nos, a kiszemelt tövek az alföld egy eléggé távoli, ámde annál homokosabb pontján várták leendő gazdájukat és számomra csak utána derült ki, hogy a homok és a spárga nagyonis, de a motorkerék, ami tengelyig süllyed bele, kevésbé passzolnak össze:)) Egy szó mint száz, kalandosan, de egy motoros hátizsákban megérkezett a nagy szerzemény, el lehetett ültetni a töveket.
A spárga tövet úgy kell elképzelni mint egy kis polipot rengeteg húsos karral.
Ezért a legegyszerűbb, az erre a célra kialakított ültető árokba szépen módszeresen úgy “beleültetni” őket, hogy a gyökereket szépen körkörösen elrendezzük a tő körül. Gondoljunk arra, hogy viszonylag nagy helyet foglaló növények lesznek, így a töveket egymástól min. 30-40 cm távolságra és 15-20 cm mélyre ültessük. Ha szépen, gondosan elhelyeztük a töveket vissza lehet temetni az árkot és hagyni, had pihenjenek békésen a földben, a téli hidegben. (Tavaszi telepítés is lehetséges, de szerintem az őszi a jobb, jóval kiszámíthatóbbak az időjárási viszonyok mint a tavasziak.)
Bakhátnak nevezik azt az ágyásformát, ahogyan a visszatakart spárga ültetvényünk kinéz majd, a sor fölé egy kicsi dombot készítünk. Mivel a majdani spárgáink kívánatos mérete kb. 25 cm, amikor elkészítjük a bakhátat, erre a magasságra törekedjünk.
És aztán?
No panic, türelem!!! Az ősszel telepített növények első évben csak ceruza vékonyságú hajtásokat fognak produkálni, de ne keseredjünk el, a növényke közben a föld alatt gőzerővel dolgozik. Képzeljük el mekkora teljesítmény tőle, hogy a mélyben a gyökerei hossza akár a 3-4 métert és az 1 cm-es vastagságot is eléri majd!
Szóval igazán szép termésre a harmadik évtől számíthatunk. Az első két évben viszont remekül megörvendeztethetjük nosztalgikus érzelmű virágboltos ismerőseinket egy kis levágott aszparágusz zölddel:)))
Ősszel a növények lombozata szép aranysárgára változik, gyönyörködjünk bennük és hagyjuk őket elszáradni a töveken, elég aztán késő ősszel, de inkább tavasszal eltávolítani.
Meglévő ültetvényünk is meghálálja az apró tavaszi kényeztetést. Én azzal kezdem, hogy finoman ásóvillával végiglazítgatom a felszínt, visszatöltögetem, ha szükséges a bakhátat és vastagon komposzttal terítem végig a tetejét, amit aztán a talajlakó kis lények szépen beforgatnak majd a mélyebb rétegekbe, ahol a polipgyökerek nyújtózkodnak.
Aztán már csak várom azt a bizonyos húsvéti nyulat!!!!!
Még több a spárgáról fanatikusoknak:
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_sp%C3%A1rga
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch24.html
Felhasznált képek forrása:
https://magyarmezogazdasag.hu/2019/08/13/egyre-gyakoribb-sparga-igy-vedjuk-meg-kartevoktol
https://www.edenkert.hu/konyhakert/zoldsegek/kozonseges-sparga-termesztese/3733/
http://www.cookta.hu/hir/20170405-sparga-buggyantott-tojassal-elegansan-de-egyszeruen
